1940. szeptember 3.

Márton Áron gyulafehérvári r. kat. püspök közzéteszi pásztorlevelét, amelyben bejelenti, hogy székhelyén marad, és onnan kormányozza tovább az egész egyházmegyét. Felszólítja papjait, hogy kötelesek helyükön maradni, a Romániában maradt híveit pedig arra kéri, ne gondoljanak mindjárt menekülésre.

1942. szeptember 19.

Márton Áron püspök a magyar külügyminiszter állandó helyettesével, Ghyczy Jenővel folytatott beszélgetése során elmondja: a dél-erdélyi magyar települések "kiürülése" egészen aggasztó méreteket ölt, a 15-50 év közötti férfilakosság szinte teljesen eltűnt. A tömeges menekülés elsősorban a dél-erdélyi magyarság körében tapasztalható "mérhetetlen fásultság és reményvesztettség" következménye.

1943. május 13.

A nagyenyedi református Bethlen-kollégium római katolikus vallású növendékeinek hittanvizsgáján részt vesz Márton Áron is. A püspök ezt követően meglátogatja a helybeli r. kat. elemi iskola növendékeit.

1943. augusztus 12.

Pacha Ágoston temesvári r. kat. megyéspüspök pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából aranymisét tartanak. Az ünnepségen a Romániai Magyar Népközösség képviseletében részt vesz Jakabffy Elemér alelnök is.

1943. augusztus 15.

Radnótra az idén is nagy számban érkeznek zarándokok a templomi búcsúra, köztük gr. Haller István és Márton Áron püspök.

1943. augusztus 22.

A Déli Hírlap aznapi híre szerint, pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából, Pacha Ágoston megyéspüspök 20 000 lejt juttatott el a Romániai Magyar Népközösség bánsági irodájába, a diáksegély-akció javára.

1943. szeptember 19.

A Déli Hírlapban megjelenő nyilatkozatában Márton Áron püspök méltatja a dél-erdélyi, elsősorban Zsil-völgyi magyar munkásság áldozatkészségét a hitvallásos iskolák támogatása terén.

1943. október 31.

Pacha Ágoston megyéspüspök felszenteli az aradi minorita templom új főoltárát.

1943. november 21.

Márton Áron püspök szolgáltatja ki a bérmálás szentségét a nagyenyedi r. kat. ifjúságnak. Kiemeli: "még soha nem volt úgy reá szorulva a szeretetre az emberiség, mint manapság, amikor a gyűlölködés vérözönnel önti el a földet s amikor a népek és egyesek elnyomása napirenden van."

1943. december.

Az MTI bizalmas értesülése szerint Pacha Ágoston megyéspüspök állítólag körlevelet küldött egyházmegyéje magyar plébánosainak és közölte a kultuszminiszter, ill. a nagyvezérkar rendeletét, miszerint az egyházmegye magyar templomainak valamennyi harangját a hadsereg részére be kell szolgáltatni. Az értesülés szerint a német plébániákra nem vonatkozik a rendelet.

1944. április 20.

Gyulafehérvári beszélgetésük során Márton Áron püspök megkéri Luby Gézát, a brassói magyar konzulátus vezetőjét, adja át Sztójay Döme miniszterelnöknek a személyes üzenetét. Ebben egyebek mellett arra kéri a magyar kormányt, hogy a jövőben a dél-erdélyi magyarság helyzete és az erdélyi kérdés ne szoríttassék háttérbe.

1944. május 25.

A Déli Hírlap aznapi száma ismerteti Márton Áron püspök körlevelét, amelyet egyházmegyéje lelkipásztoraihoz intézett. "A rendkívüli körülmények az idők és helyzetek súlyosságához méltó magatartást, előrelátó gondosságot és főképp megfelelő lelki felkészültséget kívánnak mindnyájunktól" - áll többek között a körlevélben.

1944. június.

A temesvári r. kat. püspökség elrendeli, hogy az 1944-es úrnapi körmeneteket csak a templomokban lehet megtartani, a "külső" körmenetek elmaradnak - feltehetőleg a légiveszély miatt.

1944. június 10.

A brassói magyar konzulátus vezetője eljuttatja Budapestre Petru Grozának, az Ekésfront elnökének Márton Áron püspökhöz címzett feljegyzése másolatát, amelyben Groza a magyar-román békés együttélést "a Duna-medencében egyesült államok keretében" vázolja fel.

1944. június 13.

A Gyárfás Elemérnek írt levélben Gál Miklós, Szász Pál és gr. Haller István bejelentik, hogy teljes szolidaritást vállalnak Márton Áron püspökkel.

1944. június 17.

Traub István bukaresti ideiglenes magyar ügyvivő jelenti, hogy Márton Áron ellenzi az iskolakérdésnek a többi függő kérdéstől való külön megoldását. A püspök közölte: "nincs értelme a dél-erdélyi iskolákat megmenteni, ha nem tudjuk biztosítani az elhelyezkedést, illetve az egyetemi továbbképzést a középiskolát végzett diákoknak".

1944. július.

Pappá szentelésének 20. évfordulója alkalmából Márton Áron püspököt nagy számban keresik fel papjai és hívei jókívánságaikkal.

1944. július 31.

A Déli Hírlapban Jakabffy Elemér vezércikkben méltatja Márton Áron főpapi és emberi nagyságát, a püspök pappá szentelésének 20. évfordulója alkalmából.

1944. augusztus 15.

A Temesvár-erzsébetvárosi r. kat. plébániatemplom felszentelésének 25. évfordulóján Pacha Ágoston megyéspüspök ünnepi igét hirdet. Az istentiszteleten a szintén 25. évfordulóját ünneplő erzsébetvárosi énekkar működik közre, Wittmann Pál karnagy vezetésével.